Turizmus

A várkastély a falu legrégebbi építészeti emléke. Műemléki védettséget élvez. Történetéből korábban már érintettünk néhány mozzanatot, most összefoglaljuk históriáját. Írott forrásainkban először 1288-ban szerepel, de a településnév 1281-es említése (Egurwar) már annak korábbi meglétére utal. Az első erőd itt feltehetően a tatárjárás után épülhetett. Ez a cölöpsorral megerősített földvár azonban a belháborúk során elpusztult. 1325-ben már nem említik.

Kérjük, látogasson el a Várkastély önálló honlapjára! (www.egervarivarkastely.hu)

A mai változat ősét Egervári László építtette, aki 1476-ban kapott erre engedélyt Mátyás királytól. 1477 - 1489 között épült fel. Gótikus stílusú, nemcsak falai, hanem minden eleme (köztük a díszítő elemek, mennyezeti bordák, mérművek) is téglából készült. 1535-ben került a Nádasdy család tulajdonába. Az időközben romossá váló épületet Nádasdy Kristóf újította fel. Az átépítés 1569-re fejeződött be, ennek emlékét őrzi a délkeleti saroktoronyra elhelyezett Nádasdy-Choron-címer.

A várkastély ma álló épülettömbje jellegét ennek a reneszánsz stílusú átépítésnek köszönheti. A közel szabályos négyszög alaprajzú, minden oldalról zárt, sarkain deltoid alakú, úgynevezett óolasz bástyát idéző tornyokkal körülvett épület a belső várat alkotta, melyet egy külső, cölöpsorból, vesszőfonatokból és földből épített erődítmény valamint vizesárok vett körül. Egy mocsár szigetén így komoly erősség lehetett. Katonai jelentősége 1600, Kanizsa várának török kézre kerülésével nőtt meg, 1602 és 1690 (Kanizsa visszafoglalása) közt törvénycikkek egész sora rendelkezik megerősítéséről.

1676-ban a várat a hozzá tartozó birtokokkal együtt Széchenyi György kalocsai érsek vásárolta meg, ettől kezdődően 1873-ig a Széchenyi család tagjai birtokolják. Újabb nagy felújítása és mai arculatának kialakítása Széchenyi Zsigmond nevéhez fűződik. Az elbukott Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke után a vár erődítmény jellegét meg kellett szüntetni. 1712 - 13-ban a külső várat és a belső vár épületének északi szárnyát lebontják, így alakul ki a mai kastély U alakú épülettömbje. Ennek az átépítésnek köszönhetők a déli és nyugati szárny barokk árkádfolyosói, valamint a várkastély belső beosztása, kétemeletes kialakítása. A keleti szárny belső kialakítása az 1750-es évekre tehető, amikor Széchenyi Ignác itt pompás kápolnát alakított ki, két kórussal, egy oratóriummal, három oltárral. Ugyancsak ebben az időszakban kerültek a saroktornyokra az S, P, Q, R betűt formázó szélkakasok.

A XIX. század vége és XX. század első fele (különösen az 1945 utáni időszak) a várkastély pusztulásának időszaka. Helyreállítására 1960 - 65 között került sor. A helyreállítás előtt elvégezték a legalapvetőbb régészeti és levéltári kutatási, tervezési munkákat. 1961-ben elkezdődhetett az építészeti helyreállítás. A facölöpökre épített, rossz állapotú, megsüllyedt falakat vasbeton cölöpökkel alapozták újra, majd a déli szárny kifelé dőlő falait és a befelé dőlő belső árkádsort húzták vissza eredeti helyükre. A déli szárny falainak stabilizálása lehetővé tette a falat megtámasztó, ormótlan pillérek eltávolítását. Kibontották a befalazott udvari barokk árkádíveket is. A belső boltozatok egy részét azonban statikai okokból vasbeton síkfödémekkel helyettesítették. Ma a várkastély állami tulajdonban van. A használati jogot Egervár Önkormányzata kapta meg. Az épületben turistaszálló üzemel, délkeleti toronyszobájában a vár történetét bemutató kiállítás kapott helyet. Az udvarán felépített szabadtéri színpad a nyári hónapokban az Egervári Esték rendezvényeinek ad otthont.